Részekből az egész
Az olasztanárban és a néprajzosban egyaránt ott rejlik a kultúra megismerése iránti szenvedélyes vágy és a kíváncsiság. Eljutottam sokféle olasz emberi közösségbe, ezekben olykor alaposabb megfigyeléseket is volt szerencsém végezni. Útjaim célja hol kutatás, hol tanítás, hol pedig baráti látogatás volt. Az utazások alkalmával kerestem a lehetőséget arra, hogy a falvakban vagy városokban töltött idő közben kisebb-nagyobb kulturális vizsgálatot (terepmunkát) is folytathassak. Így ismerkedem immáron 20-25 éve helyi szokásokkal és gyűjtök tapasztalatokat sajátos gondolkodásmód formákról.
Lapjaimon megosztom e felhalmozódott tapasztalatot és olvasmány-élményeimet a net-közönséggel, egy ígéret köt, hogy egyszer e részek megírásából monográfia kerekedjék. Vasvári Zoltán ajánlást írt a készülő projektről.
Lapjaimon megosztom e felhalmozódott tapasztalatot és olvasmány-élményeimet a net-közönséggel, egy ígéret köt, hogy egyszer e részek megírásából monográfia kerekedjék. Vasvári Zoltán ajánlást írt a készülő projektről.
Olasz folklór jelenségek megismerése
A tudományos ismeretterjesztés hangnemében közelítem meg az olaszok jelenkori kultúráját és a még a mindennapokban ma is tetten érhető folklór tárgykörét. A célközönségem a művelt érdeklődő nagyközönség, ezért az utazási irodalmat és a kulturális ismereteket egyaránt ötvöző élvezetes és olvasmányos stílust tartom elsődleges szempontnak.
A projektben foglalt ismeretterjesztő munka terve egyedülálló vállalkozás a tekintetben, hogy az olasz folklórról áttekintő mű évtizedek óta nem látott napvilágot szakember tollából.
Mára fontossá vált beszámolnunk az olasz kultúra jellegéről magyar nyelven is néprajz szakmai írásokra alapozva. Anyanyelvünkön még nem elérhető ugyanis az olasz néprajz legfőbb 20. századi szerzőinek szinte egyikének olasz kultúrát értelmező munkássága sem: Giuseppe Pitré, Giuseppe Cocchiara, Paolo Toschi, Costantino Nigra, Giovan Battista Bronzini, Pietro Clemente, Lanternari, Paul Scheuermeier, Alberto Maria Cirese, Ernesto De Martino, Raffaele Corso, Alfonso di Nola, Luigi Lombardi Satriani, Francseco Faeta, Gian Luigi Bravo és sokan mások. Az olasz néprajz legfőbb fórumai, a La Ricerca Folklorica, Lares, Uomo e cultura, Archivio per lo studio delle Tradizioni popolari és más folyóiratok olasz kultúrára vonatkozó tartalmairól sincs a hazai néprajznak tudomása.
Az olasz néprajzi irodalomból válogatok e lapokon - a szicíliai népviselettől és vallásos ünnepektől kezdve egészen a padovai hagyományos paraszti táplálkozás máig tartó továbbéléséig.
Az olasz félsziget heterogén összetételű és történetileg kibontakozó, változatos népessége és nyelvi-dialektális megoszlása eleve kulturális sokszínűséget eredményez a jelenkorban.
A korszerű folklorisztikai megközelítés ma már lehetővé teszi az olasz identitás értelmezését is. Így az ünnepi- és mindennapi szokások, a városi és falusi szokások, a generációk szokásai és kulturális örökség-formák, az írott és íratlan hagyományok, a szóbeliség szerepei, a népi tudás és gyakorlat sokféle kifejeződésformája, az élő népművészet és kézművesség, a "folklorizmus" és a "revival" legfőbb megnyilvánulásai mind-mind az olasz közösségek identitásának mozaikjai. Akárcsak a "folklorizáció", a praktikák és hiedelmek ma élő vagy megújuló formái (rítusok, vallásos képzetek és babonák, halottkultusz jelenségei), az ünnepek és viselet, lakáskultúra és táplálkozás változatos megnyilvánulási formáit a mindennapi manifesztációk számos példája is.
A kulturális javak és értékek a mindenkori társadalmi működésbe beágyazottan más és más testet öltenek a más és más korokban. A folklór jelenségei folyamatos változásokon mennek keresztül: a sajátos kultúra karaktere változatait célszerű helyi (városi és falusi) példákon keresztül áttekintenünk. Ha csak tehetem e példákat saját terepmunkáimból merítem: Padova, Perugia, Siena, Messina, Agrigento, Cosenza, Cassino, Cassano allo Ionio és más helyekről és környékükről.
2013 április 26. Budapest
A projektben foglalt ismeretterjesztő munka terve egyedülálló vállalkozás a tekintetben, hogy az olasz folklórról áttekintő mű évtizedek óta nem látott napvilágot szakember tollából.
Mára fontossá vált beszámolnunk az olasz kultúra jellegéről magyar nyelven is néprajz szakmai írásokra alapozva. Anyanyelvünkön még nem elérhető ugyanis az olasz néprajz legfőbb 20. századi szerzőinek szinte egyikének olasz kultúrát értelmező munkássága sem: Giuseppe Pitré, Giuseppe Cocchiara, Paolo Toschi, Costantino Nigra, Giovan Battista Bronzini, Pietro Clemente, Lanternari, Paul Scheuermeier, Alberto Maria Cirese, Ernesto De Martino, Raffaele Corso, Alfonso di Nola, Luigi Lombardi Satriani, Francseco Faeta, Gian Luigi Bravo és sokan mások. Az olasz néprajz legfőbb fórumai, a La Ricerca Folklorica, Lares, Uomo e cultura, Archivio per lo studio delle Tradizioni popolari és más folyóiratok olasz kultúrára vonatkozó tartalmairól sincs a hazai néprajznak tudomása.
Az olasz néprajzi irodalomból válogatok e lapokon - a szicíliai népviselettől és vallásos ünnepektől kezdve egészen a padovai hagyományos paraszti táplálkozás máig tartó továbbéléséig.
Az olasz félsziget heterogén összetételű és történetileg kibontakozó, változatos népessége és nyelvi-dialektális megoszlása eleve kulturális sokszínűséget eredményez a jelenkorban.
A korszerű folklorisztikai megközelítés ma már lehetővé teszi az olasz identitás értelmezését is. Így az ünnepi- és mindennapi szokások, a városi és falusi szokások, a generációk szokásai és kulturális örökség-formák, az írott és íratlan hagyományok, a szóbeliség szerepei, a népi tudás és gyakorlat sokféle kifejeződésformája, az élő népművészet és kézművesség, a "folklorizmus" és a "revival" legfőbb megnyilvánulásai mind-mind az olasz közösségek identitásának mozaikjai. Akárcsak a "folklorizáció", a praktikák és hiedelmek ma élő vagy megújuló formái (rítusok, vallásos képzetek és babonák, halottkultusz jelenségei), az ünnepek és viselet, lakáskultúra és táplálkozás változatos megnyilvánulási formáit a mindennapi manifesztációk számos példája is.
A kulturális javak és értékek a mindenkori társadalmi működésbe beágyazottan más és más testet öltenek a más és más korokban. A folklór jelenségei folyamatos változásokon mennek keresztül: a sajátos kultúra karaktere változatait célszerű helyi (városi és falusi) példákon keresztül áttekintenünk. Ha csak tehetem e példákat saját terepmunkáimból merítem: Padova, Perugia, Siena, Messina, Agrigento, Cosenza, Cassino, Cassano allo Ionio és más helyekről és környékükről.
2013 április 26. Budapest