A Halottak napját Mindenszentek vigyázzák
A kelta kalendáriumban az új év november 1-vel (samhain) veszi kezdetét. A "primitív mentalitás" szerint ezen a napon a valaha élt emberek visszatérnek a túlvilágról a Földre. Az Egyház egymás mellé helyezte Mindenszentek és Halottak napját:
Az olasz néphagyomány úgy tartja, hogy a november elsejéről másodikára virradó napon a halottak visszatérnek a Földre. Mindnyájan a saját házaikba térnek meg a hosszú és fáradságos utazást követően. Éppen ezért az élőknek nagyon hamar fel kell kelniük ágyaikból, hogy átadhassák helyüket a holtjaiknak. Egy gyertyát állítanak fel és egy vödör vizet készítenek ki, meg egy kis darabka kenyeret tesznek az asztalra Friuli-Venezia-Giuliában (északi tartomány). Más helyeken ezeken kívül még borral is és meggyújtott tűzzel is várják halottaikat. A halottak napján a rituális étel a bab. Az egykori a halotti torokon is a legfőbb étel bab volt. A kereszténység a főtt babnak és lencsének rituális értelmet kölcsönöz: a holtak lelkének üdvözülésében való hitet a bab jelképezi. Babból senki nem szenvedhetett hiányt: ezért az útkereszteződésekben nagy zsákokban elhelyeztek babot és lencsét. Így mindenki - de főleg a nélkülözők és szegények - hozzá tudtak férni és meríthettek maguknak belőle. Ma a "halottak babjával" már mint édességgel, csemegével találkozhatunk. A rítus időszak virága a krizantém. Az olasz régiók többségében egy jóságos vén boszorkány, a Befána január 6-án ajándékozza meg a gyermekeket - kivéve Szicílián. A szigeten a holtak lelkei látogatják meg a gyermekeket és ők hoznak nekik ajándékot. Ezeket az ajándékokat a "holtak apróságaiként" emlegetik. A gyermekek előző este az ablakba, vagy az ágyuk szélére felakasztják cipőjüket, vagy egy kis kosárkát miközben ezt ismételgetik: "szent lelkek, szent lelkek". A szigeten sokan még abban is hisznek, hogy lehet látni a holt lelkek vonulását, amikor érkeznek a túlvilágról. Elől jönnek a természetes halállal, utánuk az ítélet által haltak, majd a szerencsétlenségben meghaltak, őket követik a hirtelen halált haltak, és így tovább tovább sorban. A szicíliaiakhoz nagyon hasonlóan vélekednek a holtak földi felvonulásáról Friuli régióban és a lombárd Alpok vidékén is. (...) A november másodikai rítusokban tehát elég egyértelműen tetten érhetők a holtak földi periodikus visszatéréséhez és a holtak élőkkel való és kapcsolatához fűződő hiedelmek. A halott konkrét megjelenése egykori lakóházában és az ebben való hit még ma is szívósan tartja magát egyes elzártabb olasz közösségekben. Paolo Toschi Il folklore. Tradizioni, vita e arti popolari, 1967, pp. 42-43, 26. Fordította és írta Paál Zsuzsa |
A Halottak napja középkori eredetű keresztény ünnepünk
A "primitív mentalitás"
LÉVY-BRUHL, Lucien A vallás keletkezésével és korai történetével kapcsolatos viták jelentős alakja. A kultúra és a vallás őstörténetét megérteni akaró törekvései kapcsán dolgozta ki a primitív gondolkodás fogalmát, amely meggyőződése szerint az archaikus társadalmak totemisztikus, pre-vallásos világában élő emberét jellemzi. Nézete szerint a társadalomban élő ember szellemi létének alapja egyfajta sajátos mentalitás, a gondolkodás típusa, módja. Az archaikus társadalmakban ezt a mentalitást mágikus elemekre, hiedelmekre épülő prelogikus természet jellemzi, amelyben az intuitivitás és az érzékiség a meghatározó és ez éles ellentétben áll későbbi korok civilizált mentalitásával, annak racionalizmusával. Elsősorban ausztráliai etnológiai anyagra támaszkodva L. a vallás mint primitív világszemlélet keletkezését a primitív mentalitásra vezette vissza, amely élesen áll szemben a modern, történeti korok logikus és kauzális gondolkodásával, a kettő közötti váltás, változás pedig valahol a klasszikus görög antikvitásban érhető tetten. Az emberi gondolkodás történetében feltételezett cezúrája miatt Lévy valláskeletkezési modellje élénk vitákat váltott ki. Fő művének eredeti címe: La mentalité primitive, Paris: 1922.; forrás: Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME TEOLÓGIA SZAK alapján. |